Szerda.
- Lolaaaa!!!- Mi a baj Ashley?-nyűgösködtem korán reggel.
- Mit mondott Noel mikor indulunk?
- 10-kor jönnek értünk.-mért?
- ÖÖÖ..Lola 9:45-van és nekünk még el kéne készülni.
- Hogy mi??.- pattantam ki az ágyból.- Emily.-dobtam a fejéhez egy párnát ugyanis ö még mélyen aludt.
Nem hiszem el direkt beállítottam az ébresztőt hogy időben elkészüljünk, csak én lehetek ilyen béna hogy hangot meg nem adok a telefonomra jó hogy nem hallottam.
- Ashley kezdjetek el készülni mindjárt jövök.- utasítottam minél előbb őket bár kétlem hogy időben elkészüljünk.
- Anyaaaaaaaa!!!!- rohantam le a lépcsőn.
- Mondjad kicsim.
Meglepő módon az asztalon útra kész szendvicsek üdítők voltak, táskák amikben visszük őket.
- Már mindent megcsináltál?
- Úgy tűnik.- mosolygott anya és mutatott az asztalra.
- Te vagy a világ legjobb anyukája annyira szeretlek.- öleltem át.
- Én is szeretlek drágám, de ha most nem sietsz a fiuk itt hagynak.
- Ohh igaz, már ittsem vagyok.- majd felfutottam az emeletre.
- Lola, mi nagyjából ahogy tudtunk elkészültünk.- fordult oda hozzám Emily aki meglehetősen még mindig alszik csak nyitott szemmel.
- Akkor most én sietek ha megjönnének a fiuk kezdjetek el pakolni légysziii köszöntem.
Sok időm nincs így felkaptam egy sima rövid nadrágot egy pólót gyors és egyszerű kontyba tettem a hajam és már siettem is le a többiekhez.
- 10:15-van hol vannak a fiuk?- érdeklődtem.
- Noelnek több idő kell mire belövi a séróját.
- Üljetek le addig, csináltam reggelit. -egyetek nyugodtan.
Reggelizés közben Zac is lassan lejött enni, fogott egy tálat amiben müzlit töltött és leült tv-ni.
- Majd én nyitom.-ugrottam fel a székről mivel csengettek.
- Na végree..- ugrottam Noel és Matt nyakába.
- Bocsi elaludtunk.- hajtotta le a fejét Noel.
- Semmi baj, amúgy mi is..- nevettem el magam.-na gyertek be.
- Lola indulni kéne így is késésben vagyunk.
- Jó akkor pakoljunk be.- mutattam a bőröndökre
Amíg a fiuk bepakoltak anya listáját hallgattam, hogy vigyázzatok egymásra, Noel óvatosan vezess, ne menjetek sötétbe az erdőbe blablablabla...
- Meg értettük anya, most már mehetünk?
- Adj egy ölelést naa.-tárta szét a karját.
- 4 nap és itthon vagyunk.- mosolyogtam rá arra célozva hogy nem lesz semmi baj.
Miután végleg elszabadultunk otthonról, és mindenki kinézte magának a helyet a kocsiban(hátul: Ashley mellette Emily és Matt. Elől persze Noel és én).végre elindulhattunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése